A kecsege lett az év hala 2015-ben – jelentette be január 1-én Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke. A beérkezett több mint 4000 szavazat 60 százalékát a kecsege kapta. Második lett a galóca 25 százalékkal, a harmadik pedig a vágódurbincs 15 százalékkal.
![kecsege]()
A kecsege különös megjelenésű hala vizeinknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát.
Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokban jár, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, amellyel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez. Ez azonban már a múlté. Nemcsak azért, mert a duzzasztott folyószakaszokról eltűnt a kecsege, hanem mert a sodrottabb részeken is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolja, hogy 2014-ben kivették a fogható fajok köréből, kifogott példányait vissza kell engedni. Remélhetőleg a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez is sikerül anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet a populációk megerősödésében.
2014-ben a magyar bucó, 2013-ban a menyhal, 2012-ben a széles kárász, 2011-ben a kősüllő, 2010-ben pedig a nyúldomolykó érdemelte ki Az év hala címet.
forrás: haltanitarssag.hu
Halak, vizek, halászat Magyarországon III. – A vizek rendszerezése II.
Halak, vizek, halászat Magyarországon V. – A mocsár
Halak, vizek, halászat Magyarországon IX. – A vándorló fajok
A kecsege különös megjelenésű hala vizeinknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát.
Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokban jár, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, amellyel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez. Ez azonban már a múlté. Nemcsak azért, mert a duzzasztott folyószakaszokról eltűnt a kecsege, hanem mert a sodrottabb részeken is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolja, hogy 2014-ben kivették a fogható fajok köréből, kifogott példányait vissza kell engedni. Remélhetőleg a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez is sikerül anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet a populációk megerősödésében.
2014-ben a magyar bucó, 2013-ban a menyhal, 2012-ben a széles kárász, 2011-ben a kősüllő, 2010-ben pedig a nyúldomolykó érdemelte ki Az év hala címet.
forrás: haltanitarssag.hu
Hasonló bejegyzések:
Halak, vizek, halászat Magyarországon III. – A vizek rendszerezése II.
Halak, vizek, halászat Magyarországon V. – A mocsár
Halak, vizek, halászat Magyarországon IX. – A vándorló fajok
